Ha van valami, amit még a fájdalomnál is rosszabbul viselek (pedig azt is hihetetlenül rosszul tűröm ám!) akkor az a kialvatlanság. A szülés utáni időkben is az viselt meg a legjobban, hogy 3 óránál többet nem lehetett aludni egyhuzamban. Ha valaki halálra akar kínozni, csak ne hagyjon aludni. :)
Nos, az én drága gyermekem, méhemnek gyümölcse éjjel 3 órától fél óránként sírt fel...(Nem tudom mi lehetett a baja, talán a foga jön...) Miután magam mellé vettem az ágyba, attól nem tudtam aludni, hogy 15 percenként a fejemre (!!) mászott és ott elhelyezkedve elaludt. Komolyan, mint egy macska :)
Reggel fél 7-kor, mikor végre majdnem öntudatlanságba süppedtem, megérkezett Gábor és elkezdett tenni-venni a konyhában, úgyhogy lőttek az alvásnak. Szóval most igen kakán vagyok, reggel óta két kávét ittam, de tervezem még néhány elfogyasztását.
/Lackó persze nemrég beverte a szunyát, és most is édesdeden alszik...Én is másfél éves akarok lenni!! :)/
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése