Egy szerelem kezdete

Egy- két hónappal ezelőtt olvastam egy receptet Dolce Vita blogján, ami nagyon beindította a fantáziámat. Tudni kell, hogy én úgy vagyok a receptekkel, hogy nem szóról-szóra valósítom meg őket, hanem inkább csak ihletet merítek belőlük, majd csinálok valami egészen hasonlót, vagy tök mást :) Most az előbbi történt, egy egészen hasonló dolog készült. Csak nem lazacból csináltam, hanem afrikai harcsafiléből, kihagytam belőle a paradicsomot, viszont a morzsához durvára őrölt diót is tettem a pirításnál... mennyei lett. Akkor menthetetlenül bele is szerettem a morzsába, és elhatároztam, hogy ki fogom próbálni más ételekkel is.
Történt aztán, hogy ma nagyobb mennyiségű, friss lazacot vásároltam a Metroban (mi minden héten tartunk egy hal napot), és gondolkodtam mit is csináljak vele. Aztán beugrott, hogy a múltkor maradt egy kis morzsám, és így született ez az étel. (Ismét nagyon hasonlít a Dolce Vita féléhez, sőt, voltaképpen ugyanaz, apró változtatásokat eszközöltem csak.)
Tehát a recept:

Lazac sárgarépával, és morzsával

Hozzávalók:
két szelet lazacfilé,
morzsa ízlés szerint,
fokhagyma,
citromlé,
kakukkfű,
só, bors,
vaj,
sárgarépa,
olívaolaj.

Elkészítés:
1. A sütőt előmelegítem (az én sütőm egy régi vacak, úgyhogy nem tudom hány fokra, csak azt, hogy nagyon melegre :) )
2. A lazacot megsózom, megborsozom, meglocsolom citromlével, és megszórom kakukkfűvel.
3. Míg a lazac pihen picit ebben a pácban, elkészítem a morzsát. Késes robotgép vagy daráló segítségével ledarálom a száraz kenyeret, és a diót (az arányokat nem tudom pontosan, én azt mondanám ízés szerint, de kb. egy harmada legyen dió.) Olívaolajon megpirítok két dundi gerezd fokhagymát, majd rászórom a diós morzsát, és megpirítom.
4. Egy tűzállótálat kivajazok, belefektetem a lazacszeleteket, mellészórom a megtisztított, vastag karikákra szeletelt sárgarépát, néhány gerezd karikákra vágott fokhagymát, majd megszórom a morzsával és az egészet meglocsolom olívaolajjal.
5. A tálat beteszem a forró sütőbe, és kb. 20-30 perc alatt készre sütöm a halat. Így a répa nem lesz vajpuha, hanem roppanós marad. Én így szeretem, de ha valaki nem, az párolja egy kicsit elő.
Sáfrányos rizzsel, és hamis majonéz mártással tálaltam. /A hamis majonézt én úgy készítem, hogy a tejfölt kikeverem mézzel, mustárral, pici sóval, majd a végén mehet hozzá bors, és fokhagyma is. Nagyon finom, és nem hizlal annyira mint az igazi majonéz, meg egyszerűbb is elkészíteni :) /