Helyzet

Most éppen a "talán mégsem szülök mostanában" érzés az aktuális nálam. :) Remekül érzem magam, és remekül alszom. A lakást teljesen felforgattuk, kábelek, dobozok és szekrények állnak halomban a nappali közepén, mert a bébi miatt egy kis átalakítást eszközölünk, nevezetesen a számítógépes kuckó a galériára költözik, az ágy meg le, hogy könnyebb legyen az éjszakázás, már ha ez egyáltalán lehetséges. Úgyhogy a kis mucival megbeszéltem, hogy amíg nincs rend, csillogó tisztaság, összepakolt bőröndök, és csinos, ápolt frizura anyának, addig neki bizony belül tágasabb. Terveim szerint ezek közül mindent kivitelezek max. a jövő hét közepéig, szóval utána várom szeretettel.

Amúgy meg voltunk ma a szülésznővel találkozni, és annyira kedves volt, meg segítőkész, hogy most megint épp a "fog ez menni, minden szép lesz, jó, és kerek, továbbá zökkenőmentes" tudatállapotban leledzem, és úgy érzem, hogy semmi okom az aggodalomra, mert a legjobb kezekben vagyok. Úgy legyen. Ámen.

(Már csak az a baj, hogy van ez az önsanyargató része az énemnek, hogy tudniillik imádom az érzelmi hullámvasutazást, és a stációk elég szoros egymásutánban követik egymást,  azaz ezt az idilli kellemes bizakodó állomást hamarosan felváltja a "jajj, tuti, hogy mindjárt szülök, és nagyon be vagyok tojva érzés", és ez így megy majd, örök körforgásban, míg végül tényleg meg nem szülök.  Nem könnyű egy terhes nővel, na. Mondjuk az is könnyen meglehet, hogy csak velem nem könnyű.)