A tizedik

Valaki, akit el kéne eresztenem vagy azt kívánom, bárcsak ne ismerném

Ami a dolog első felét illeti, hát olyan egyenlőre nincs, de tudom, érzem, hogy a gyermekeim elengedése nagyon nehéz lesz, még ha tudom is, hogy muszáj és az az élet rendje. Nehéz elengedni valakinek a kezét, akinek én adtam életet, és mindig, mindenben a legszebbet, legjobbat szeretném neki, és irtó nehéz lesz végignézni, hogy fejjel rohan a falnak, és mondjuk rossz döntéseket hoz. De engem ebben a szellemben neveltek, és úgy gondolom ez így is van rendjén. Egy bizonyos kor után mindenki a maga életének a kovácsa, és felelős a döntéseiért. Szóval ez majd egy nehéz része lesz az életemnek, az biztos, de igyekszem majd jól csinálni, és tudatosan is készülni erre.
Ami a dolog másik felét illeti, hát őszintén mondom, hogy nincs olyan, akit bárcsak ne ismernék. Mert hiszitek vagy sem, még az iránt is érzek hálát, aki a jelenlegi életemben a legtöbb fejtörést vagy kellemetlen pillanatot okozza nekem, ráadásul úgy gondolom, hogy nem véletlen a mi kapcsolatunk sem, tanulok belőle szinte minden nap, akkor meg miért is akarnám őt kitörölni az életemből? Amúgy is, nehézségek nélkül semmit sem érne az egész! :)