2010. november 10., szerda

A harmadik

Valami, amit meg kell bocsájtanom önmagamnak.
Huhh, ez azért nehéz, mert úgy összességében azt gondolom, hogy nincsenek rossz tettek, vagy döntések, mert minden eddigi dolog az életemben hozzátett ahhoz, hogy olyan legyek, amilyen most vagyok. Ha rossz döntést hoztam valaha valamiben, az sem volt hiába való, mert tanultam belőle.
Azt viszont talán egy picit bánom, hogy mindig olyan gyorsan jár a szám, még azelőtt kimondok dolgokat, mielőtt tízig számolnék, és így sokszor ömlik ki a számon az indulat, a düh, meg a sok nagy bölcsesség, meggondolatlanul, amivel már életem során nagyon sok embert sikerült is megbántanom. És bár azok, akik ismernek mindig megbocsájtják nekem ezt, és még épül is a kapcsolatunk egy-egy ilyen kirohanás után, azért ez a tulajdonságom mégis azt eredményezi, hogy sok olyan kimondott szó van már a hátam mögött, amit "józanul" már inkább nem akartam volna kimondani, vagy legalábbis nem úgy, abban a formában.

Nincsenek megjegyzések: