2010. november 17., szerda

Mostanában

Mostanában ugyan minden nap írok emiatt a "lelkes játék" miatt, de azt már régen írtam, hogy hogy is vagyunk mi.
Lackó szép, okos, kedves, meg dackorszakos, és imádjuk nagyon. Minden nap egy csoda vele, és emellett a véleményem mellett még akkor is kitartok, ha figyelembe veszem azt, hogy tegnap este nyolckor már könyörögtem egy kis csendért, és kijelentettem, hogy ha nem alszik el azonnal, akkor minden bizonnyal lecsapom, mint a taxiórát megbolondulok. Állandóan kérdez, és mindent be is szív a kis szivacsagyába, természetesen azt hiper gyorsan, amit nem kéne. :) Nagyon jó kisfiú is tud lenni, elpakol maga után, és olyan tanácsokat ad, hogy pl.: "Apa, vigyázz a kezedre!" mikor kölcsönadja neki a játék kalapácsot. :)
Mi is jól vagyunk, a törpicsek, meg én. Mióta szedem a magnéziumot, azóta már nem látok mindig mindent borúsan, és csak minden 15. percben üvöltözök, nem állandóan. Na, csak viccelek, azóta tényleg jól vagyok. :) Voltam allergia vizsgálaton, ahol kiderült hogy minden fityfirittyre allergiás vagyok, nem hazudok, még most is taknyom-nyálam egybe folyik néha, mert a házi porra is érzékeny vagyok. Meg terheléses cukron is voltam, aminek még nincs meg az eredménye, de én tudom, hogy minden rendben lesz. :) Hétfőn megyek a nődokihoz, addig a picurkáról csak annyi hírt tudok adni, hogy rengeteget mocorog, szinte egész nap, megállás nélkül, és egyre nagyobbakat rúg. Továbbá, hogy szerintem teljesen máshol, vagy máshogy fekszik mint Laca anno, ugyanis tök másmilyen a pocakom, és szinte alig nőtt valamit, Lackóval meg végig hatalmas volt.

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Örülök nagyon, hogy visszatért a jókedved! :-)