Kb. egy- másfél éve küzdök egy elég komoly fogínygyulladással, ami a napokban betetőzött. Nem akarom a dolgot komolyabban kifejteni, egyrészt nem tudom még pontosan, hogy milyen betegség ez, másrészt nem akarok panaszkodni. Lényeg, hogy az elmúlt pár napban minden gondolatom ez volt, hogy lehet-e gyógyítani, és ha igen mennyibe fog ez kerülni (mert hogy sokba, az szinte egész biztos), és hogy mi a fészkes fenéből teremtjük elő még erre is a pénzt. Majd ha már tudok biztosat ezzel kapcsolatban, akkor megpróbálom érthetőbben is leírni. Csütörtökön meglátogatok egy csodadoktort, remélem akkor többet tudok majd. Addig meg marad a bizonytalanság.
Amúgy a többi témában csak jó hírek vannak.
A fogyás megy a maga lassú útján, múlt héten hatszor tornáztam, legalább 40, de inkább 50-60 percet. Valóban kezd elemi igényemmé válni a dolog, és egyre kevésbé csinálom muszájból.
Lackó egy tündér, mióta meggyógyult. Elképesztő iramban fejlődik a beszéde, vannak új szavak a palettán, úgymint repcsi, leesett, elment, babaocsi. :) /Az utsó amúgy a kedvencem, hihetetlen édesen mondja :)/
A ház is alakulgat, ha nem jönne közbe mindig valami komoly anyagi nehézség, akkor már talán kész is lenne. Néha komolyan úgy érzem, hogy el vagyunk átkozva, mert annyira nem akarnak összejönni a dolgok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése