Minden ami eszembe jut.
Lackóról, Dorciról, ételekről, könyvekről, zenéről vagy a világról. Szép emléknek szánt apróságok, gondolatok, életünk apró-cseprő dolgai.
Egy kis ez, egy kis az...
2011. január 22., szombat
Non-stop...
...csuklik ez a kis muci. Nagyon vicces érzés, Laca nem csuklott ennyit, vagy csak nem lehetett így érezni. Néha annyira csuklik, hogy látszik a pocakomon, ahogy ütemesen emelkedik. Tök vicces. :)
2 megjegyzés:
Tudom mennyire, Emma is naponta minimum egyszer csuklott a pocakomban (aztán pocakon kívül is sokáig...most már csak akkor, ha sokáig röhögtetjük)! :)
Jaj, milyen csodás időszak, amit most átélsz; kicsit irigykedem ám! Különösen így a vége felé, élvezd minden percét!
Igyekszem kiélvezni ezeket az utolsó heteket, és ami azt illeti, kevésbé terhes mostanában, inkább tényleg olyan szépnek érzem. :)
Ne irigykedj, még neked is lesz alkalmad élvezni újra! (Gondolom szeretnétek majd még egyet, vagy?)
Megjegyzés küldése