Most van egy kis időm...

....úgyhogy írok pár sort. Egyeske Kisvakondot néz, Ketteske alszik, úgyhogy kihasználom az adandó alkalmat, és megörökítek pár infót. :)
Végre látom a fényt az alagút végén! :) Dorci ha nappal szeret is óbégatni, és kézben ringatózni, éjjel tündérke módon eszik-majd alszik, és ha fáj a pocakja netán, olyankor sem sír, csak nyöszörög, a közel négy hét alatt még egyszer sem! ébresztette fel Lackót. Ma éjjel már csak egyszer ébredt enni, fél 11-kor evett utoljára, aztán fél4-kor, majd fél8kor. Amúgy az eddigi menetrend azt mutatta, hogy először 5 órát alszik az esti evés és az első éjjeli ébredés között, majd 3 óránként jelez. Ez változó, hogy hogy jön ki, mert nappal nem rendszeresen eszik, hanem össze-vissza. Van, hogy négy-négy és fél órát is kibír, aztán olyan is akad, hogy két óra múlva eszik megint.
Tejem rengeteg van, még fagyasztani is tudok belőle, ínségesebb időkre. :) Elég szépen gömbölyödik is tőle a kishölgy, csütörtökön mértük, akkor volt 4110 gr. :) De nem pufi baba, nagyon formás, nem is tudom hova került rá az a több mint egy kiló.
Amúgy meg lassacskán nyiladozik az értelme is, kezd hangicsálni, és néha már összejön egy Eőőő, vagy egy Hajkú, amitől én rendre elolvadok, mert elképesztően cuki kislányos hangja van :) Meg úgy egyébként is, elég kislányos, olyan mint Lackó, csak sokkal finomabb, lágyabb vonásokkal, meg cuki, formás kis pihe fejecskével. :)
Hogy Lackót is említsem: tündérpofa. Dorcit nagyon szereti, néha már-már túlzottan is, belemászik szegénykém arcába, puszta szeretetből. Ezt nehéz jól kezelni, úgy, hogy ne érezze, hogy állandóan védjük tőle a húgát, de kárt mégse tudjon azért tenni benne. Sokat járunk mostanság sétálni, játszizni, hogy érezze, hogy nem állt meg az élet, sőt. :) Azért az picit aggaszt vele kapcsolatban, hogy nagyon szorongó, a játszin állatira mimóza, ha valaki van a mászókán pl., akkor ő nem hajlandó rá felmászni, fél a kutyáktól, és tőlem is állandóan olyanokat kérdez, hogy "nem vagy rám mérges?", "nem haragszol?". Igyekszem nagyon gyakran biztosítani a szeretetemről, meg arról, hogy én mindig ott vagyok neki, vele,  akármilyen is, akármit csinál is, és olyan aranyos, ahogy ettől megnyugszik. :) A másik nagyon édes új dolog vele kapcsolatban, hogy nagyon tud dolgoknak örülni, és eszméletlenül tündéri, ahogyan felderül az arca, és boldog mosoly terül el rajta. Nagyon szívderítő látvány, tényleg. :) Eddig valahogy nem értékelte a dolgokat ennyire, most meg egy homokozóvödör is földöntúli boldogságot varázsol az arcára. :)
A háztartás persze szalad, jó, ha az ebéddel elkészülök időben, a takarítás, rendrakás csak akkor megy, ha Gábor besegít, és mivel ő egy főnyeremény, meg is teszi, ha van rá ideje. :)
Szóval így állunk most. Ez azért már elég kecsegtető, nem? :)