Rólunk

Igazán szép napokat élünk mostanában, amibe csak az egyre súlyosbodó allergiám rondít egy picit bele. (Lassan tényleg elviselhetetlen méreteket ölt, éjjel alig tudok a bedugult orromtól aludni, és délelőtt alig térek magamhoz. Szedni csak homeos golyókat lehet, de semmi orrspray vagy ilyesmi. :( Viszont a kedvem azért ennek ellenére elég jó.)
Minden nap gyönyörködünk Lackóban, és igazán jókat nevetünk rajta, mert minden nap megörvendeztet minket valami aranyköpéssel, cuki hozzászólással. :) Gyönyörűen beszél, és nem csak szerintem, hanem mindenki szerint, aki hallja. Érthetően, választékosan beszél, nagyon bő a szókincse. :)
Amúgy meg minden nap ámulok, hogy milyen nagy fiú már, hogy elrepült ez a második év. Tök önálló, nem akar délután aludni (úgyhogy erőszakot alkalmazok), a 20 perces mesék lekötik (Mármint a tévében, könyvből csak képeket nézegetünk, a szöveg nem érdekli, pedig megvettem neki az Anna és Petit és a Bogyó és Babócát is. Amúgy a tévében csak cuki meséket engedek nézni neki, Micimackót, Manny Mestert, ilyesmit.), és már volt olyan, hogy a kirakat elé tapadt, mert megtetszett neki egy játék (duplo Villám McQueen). :)
A picurkánk is jól van, bár egyenlőre sok új infóm nincs róla. A méhszájam zárva, a héten megyek AFP-re, és csak 3 hét múlva ultrahangra. De minden rendben, egyre jobban érzem, hogy mozog, és szépen nő is, legalábbis a pocim nagyobb lett.
Azt hiszem most nem túlzás azt mondani, hogy minden a legnagyobb rendben velünk. Csak el ne kiabáljam...:)