Kihagyhatatlan

Azt hiszem, aki a lurkójáról vezet naplót, blogot, az előbb vagy utóbb minimum egy bejegyzést szentel a dackorszaknak.
Bizony, nálunk is eljött ez a gyönyörű időszak, mikor a drága poronty minden létező kérdésre igen vehemensen, és szinte gondolkodás nélkül vágja rá, hogy NEEEEEM. Azért mondom, hogy szinte, mert azért létezik olyan kérdés, amire minden körülmények között az ellenkezőjét válaszolja, méghozzá az ominózus: "Kérsz csokit?". :)
Amúgy még az is jó a dackorszakban, hogy pillanatok alatt fel tudjuk bosszantani egymást. Én őt azzal, hoyg nem értem mit akar, ő engem azzal, hogy maga sem tudja mit akar. :) Például mikor fel akarja venni a cipőjét vagy akármi mást, és üvölt, hogy anya segíts, odamegyek, hogy segítsek, erre ő üvölt, hogy anya ne segíts. Ekkor otthagyom tombolni, akkor meg már zokogva üvölt, hogy ANYA SEGÍTS!!!!! :))

Éljen, éljen ez a szép időszak! :)