Pár napja az van terítéken, hogy mindent becézni kell. Leginkább engem, ami azt eredményezi, hogy újabban az anyuci, vagy anyucika névvel illet. Asszem nem kell ecsetelnem micsoda hízelgés ez nekem... :) Aztán van még apuci, meg Dudika is. (Utóbbi természetesen hű társa, és fegyverhordozója, azaz Rudolf, a rénszarvas) :)
Ezzel a becézgetős módszerrel született ma délután a nyuszika után szabadon a röfika és a pipika. :))
Tudja a számokat háromig egymás után, és mostanában ha elmegy egy repcsi felettünk, akkor nagyon komoly arccal azt mondja, hogy "Égen. Repcsi.". Nem tudom kire ütött ez a gyerek, de hogy nagyon okos, ahhoz kétség nem fér. :))
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Némi önkritikát vélek felfedezni az utolsó mondatban :DD
nagyon büszke lehetsz Lackóra, mert igazán szépséges is, amellett, hogy ilyen gyorsan fejlődik, tanul!
Remélem nyáron találkozhatok vele is.
Vigyázz, addig nehogy elraboljanak, mert mehetek megmenteni téged a Szilviékkel :D
Jaja, gyakoriak errefelé a játszin az anyukarablások... :))) Megpróbálok vigyázni magamra! :)
Naná hogy nagyon büszke vagyok rá! :)
Okos, ügyes és gyönyörű! Ehhez kétség nem fér! :o)))
És, ha még hallhatnánk is minden újabb beszélgetős tudományát egy videjóóón!!!!... hát, talán egy darabig nem lennék annyira telhetetlen... :o)))
Megjegyzés küldése