Na azt nem is meséltem, hogy a minap felhívtak az oviból, hogy az én drágáim pénteken ballagnak, és hogy örülnének, ha elmennék. Én meg naná, persze, hogy elmentem!! :) Nagyon boldog voltam, hogy gondoltak rám! :)
És nagyon ügyes nagy lurkók lettek, ügyesen mondták a verseket, énekeltek, engem meg két okból is szétfeszített a büszkeség, méghozzá
1. azért, mert nagyon ügyesek voltak, és ezek mégiscsak az én lurkóim, a legtöbben mellettem lettek ovisok.
2. azért, mert az én drága okos kisfiam egyetlen hang nélkül ülte végig a kb. egy órás előadást, illetve néha, ha egy-egy vers befejeződött, akkor fennhangon közölte, hogy: "Na, kész." :)
Szóval nagyon jól éreztem magam, jó volt látni a gyerkőceimet, és az első munkahelyemet, ahol nagyon jó volt óvónéninek lenni. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Büszke lehetsz a lurkókra! :-)
Mi az, hogy lurkókra? Nekem csak egy lurkóm van. Amúgy meg ki vagy? :)
Jaj, de hülye vagyok!!!!! Az ovisaimra gondoltál... Már leesett, bocsi! :)
Olyan jó vagy! ;-) Zsófi vagyok, ki más! :-)
Megjegyzés küldése