2011. július 12., kedd

A kis négy hónaposról

Ezzel a bejegyzéssel jól elmaradtam. De annyi minden van, időm az meg nincs. :) Például az elmúlt napokban annyira úri asszony vagyok, hogy nem főzök (mert nagyon meleg van a lakásban, és Gábor rám parancsolt, hogy ne merjek még melegíteni is), viszont pancsizunk a kerti medencében, és a gyerekek is alszanak délután, úgyhogy én is tudok aludni velük. De mivel ma éjjel is egész jól alakult az életünk, ezért vagyok annyira kipihent, hogy a mai délutáni alvást feláldozom, és inkább megírom végre, hogy milyen is ez a drága négy hónapos csöpp leány.

Mivel is kezdjem? Kb. két hete még zabagépnek neveztem volna, szinte egész nap evett, és elképesztő mennyiségeket, akkor úgy is volt, hogy hamarosan pótlást kell adjak neki, mert már a fagyasztott anyatej is nagyon megcsappant, minden nap egy-két adagot ki kellett vennem a mélyhűtőből. (A fagyasztott anyatejet amúgy úgy adtam neki, hogy kétharmad-egyharmad arányban hígitottam friss anyatejjel (a friss volt a több), és így gond nélkül megeszi). Mostanában viszont alig eszik valamit. Nem is igazán tudom, hogy miért, vagy a nagy meleg miatt nincs étvágya, vagy talán a BCG miatt? Mert kb. azóta nem eszik. Ugyanis kapott a kisasszony egy újabb bcg-t, mert az, amit a születése után kapott, nem indult be egyáltalán. Ezért a doktornő úgy gondolta, hoyg az fontosabb, úgyhogy nem a négyhós oltását kapta, hanem ezt.
Úgyhogy mivel mostanában kevesebbet eszik, így még mindig elég a lefejt anyatej, nem kell mellé tápszer. Emiatt nagyon boldog vagyok, nem hittem, hogy a fejéssel ilyen sokáig kihúzzuk majd...Bár egyre macerásabb ez a fejegetés, de azt hiszem megér ennyi macerát, hogy anyatejet kapjon a drágám. Majd ha már mellétáplálom, akkor talán csökkentek a fejések számán (most egy nap négyszer fejek), és beállok a napi kettőre, vagy háromra. Amúgy már kanalaztunk párszor, ugyanis volt néhány olyan éjszakánk, hogy úgy gondoltam kevés neki már az anyatej, ezért kapott párszor sinlac pépet este lefekvés előtt. Nem igazán volt oda az ötlettől, és igazából nem is aludt tőle jobban, vagyis úgy mondanám nem attól aludt jobban. Nála úgy látszik időszakok vannak, néha egész jól alszik, máskor bizonyára éhesebb, és ilyenkor gyakrabban ébred. Amúgy tulajdonképpen ilyenkor is jól alszik, csak mondjuk kétszer kel, ami azért annyira nem vicces.
És akkor az alvásról: Nálunk mostanában az alvással kapcsolatban egy dolog fix: az, hogy este minden csimóta 9 előtt alszik. Az hogy éjjel ki-mikor-hol-mennyit, az változó. Dorci este 7 és 8 között fekszik, Lackó kb. fél órával utána megy aludni. Van hogy Do éjjel egyszer kel (teljesen esetleges, hogy mikor, minden rendszert mellőz a dolog) és olyan is van, hogy kétszer. Van hogy reggel fél 6-kor kel, de olyan is, hogy fél 9-kor. Lackóval nagyjából hasonló a helyzet. Megesik, hogy jön éjjel látogatóba, és befekszik közénk, de olyan is van, hogy marad az ágyában. Megesik, hogy reggel 6 után már lelőni se lehet, de az is előfordul, hogy 8 körül ébred. Én meg, újabban igyekszem nem lázadni, hanem alkalmazkodom. Van, hogy jobban megy, vagy hogy rosszabbul, hisztizek kicsit, kibőgöm magam, aztán felfújom magam, és csinálom a dolgom tovább, és reménykedem, meg fantáziálok, hogy hamarosan lesznek szebb éjszakáink is. :) Ha meg olyan mázlink van, hogy jól alakulnak a dolgok éjjel, olyankor örülök, és mosolyogva ébredek :)
A napirendünk alakul. Reggel max. 8 körül mindenki felkel, én fejek, Lackó mesét néz, Dorci nézelődik. Aztán tisztába teszem, megetetem, Lackónak is adok reggelit, én is eszem. Délelőtt Laca játszik, Dorci alszik egy órát vagy másfelet, én meg igyekszem csinálni a dolgom. Ha Dorci ébren van, akkor többnyire elnézelődik, Lackót nézi, vagy engem a pihenőszékből. Dél- egy körül ebédelünk, aztán alszunk kb 4-ig. (Az az ideális állapot, de azért persze olyan is van, hogy nem alakulnak ennyire jól a dolgaink...)
Utána sétálunk, vagy játszunk, mostanában medencézünk. 5 és fél 7 között valamikor megjön Gábor is, vacsizunk, játszik a lurkókkal picit, aztán fürdetünk, és altatunk, elég szoros menetrenddel... :)
Dorci amúgy még mindig nem forog. Tudom, hogy egyszer már írtam, hogy hasról hátra fordult többször is, mert így is volt, viszont azóta csak párszor sikerült véletlenül, de rendszeresnek nem nevezném a dolgot. Viszont a kis kezével egész ügyes, tök jól megfog dolgokat, nézegeti, a szájához teszi őket. Szerintem a finommotorikája egész ügyes, eddig kimaradt nála az ütögetés, inkább olyan finoman nyúl dolgokhoz. Majd meglátjuk, nem akarom ezt is elkiabálni, mint a forgást :)
Tündér baba, egy mosolygós kisangyal, aki oda van a bátyjáért, és mi tagadás ő is odavan érte. :) Napjában többször hallom, hogy úúúúúgy szejeti a Dojciját :) Amúgy meg csendes szenvedő alanya a Lackó kísérleteinek, elég gyakran nyúzza-húzza, rámászik, miegymás... :)
Más most nem jut eszembe, így is elég hosszú lett...Ha még eszembe jut valami, majd idebiggyesztem. :)

Ennyit az evésről.

Nincsenek megjegyzések: