Mondtam már? :)

Imádom az őszt! Az illatokat, színeket, a hűvös reggeleket, az esős napokon elszürcsölt meleg teákat.
Velem mindig csak jó dolgok történtek ősszel (vagy legalábbis csak azokra emlékszem): az iskolakezdések, új munkahelyek, a főiskola, az esküvőnk, Lackó születése...
Nekem az ősz nem az elmúlást, hanem épp ellenkezőleg, az új dolgok érkezését, a megújulást, egy új korszak kezdetét jelenti. És én szeretem a változást, főleg ha szép dolgokat hoz.
Szeretem az őszt, nagyon. :)

Ami megríkatott

http://www.rtlklub.hu/most/13377_x-faktor_1_adas_konnyek_es_amulat_az_x-faktorban_az_rtl_klub

12 percnél,19 percnél, aztán 23 perctől tök vicces... :),30 percnél ("még egyet kibírunk!") :)) /És szerintem ez még annak ellenére is vicces volt, hogy tudom, hogy meg volt szervezve az egész./ és 61 percnél a kedvencem, az egyik kedvenc számommal... :)

Egyébként meg az összes számot imádom is! :)
És a Feró beszólásai...Állat!!! :))

Plusz egy bonus, ami aláfestés volt a végén, de isteni zene!!

Szolgálati közlemény

Kedves Bodjas, ha olvasol, légyszi írd meg az e-mail címedet kommentben, vagy küldj egy emilt te a macsta@freemail.hu címre. Köszi :)

Hormonok

Jézusom, komolyan azt hittem, hogy annál érzékenyebb amilyen alapból is vagyok, már nem lehetek, erre tessék, mindenen sírva fakadok. A minden szó szerint értendő, tegnap ugyanis az x faktor alatt háromszor bőgtem el magam, mondván hogy "de szép ez a szám", vagy "jaj istenem, milyen tehetséges ez a lány!". Remélem azért ennél rosszabb már tényleg nem lesz a helyzet. :)

Lackó amúgy elment Szentendrére nagymamázni, és bár szinte egész héten arra vágytam, hogy egy kicsit magam lehessek, és csönd legyen körülöttem, most mégis majd' belehalok, annyira hiányzik. Olyan nehéz szívvel engedem el mindig. Ő meg persze alig várta megint, hogy mehessen, szeret a mamával lenni, aminek én nagyon örülök is, csak ne hiányozna ennyire az a kis kakamatyi csicsergő feje! :)

Rebbenések

Tudom, hogy ez még nagyon korai, és mégis, biztosan állíthatom, hogy érzem Őt. :) Nagyon finoman, nagyon gyengén, de érzem hogy mocorog. :) És nagyon boldog vagyok tőle.
Ez az első igazi jele ugyanis annak, hogy ott van, hogy él, és mozog. Lackóval is attól a perctől volt csodás terhesnek lenni, hogy mocorgott, és volt minden napos visszacsatolás, amiből tudtam hogy ott van, és jól van. És most ismét...:)

Megint álompor van a levegőben

Pár napja megint nem tudom nyitva tartani a szemem délutánonként, és ami azt illeti kinyitni is igen nehezen tudom. És ami szintén gyanús, hogy Laca is 2-3 órákat alszik a jól megszokott másfél helyett. Na erre varrjunk gombot. :)

Egészséges életmód

Már említettem, hogy Lackó nagy bagós, minden lehetséges eszközzel pipázik, vagy cigizik. Mostmár nagyon profin megy neki a dolog, meggyújtja, szívja, fújja, eldobja, minden megvan. :)

A szomszéd néni átemeli a kerítésen, és megjegyzi, hogy:
-"Azta, jó nehéz vagy, mit ettél?"
Mire Lackó:
-Semmit. Csigiztem.

(Végülis attól lehet nagyra nőni, nem? :DD)

Torna

Rubint Rékával nyomom a kismamatornát a szőnyegen fekve /itt jegyezném meg, hogy RR terhesen is egy állat!:)/ mire is Lackó rámnéz, majd közli: Seggeske! :)

A második

Nekem mindenki azt mondta, hogy a második terhességnél az ember lánya már nem ér rá várakozni, aggódni, agyalni, mert úgy rohan az idő, hogy szinte észre sem veszem, és már szülök is.

Ez nálam részben igaz, mert valóban úgy elrohant ez a 13 hét, hogy csak egyet pislogtam közben, másfelől meg abszolút nem, mert én nagyon is aggódok, hogy minden rendben legyen (sőt, sztem jobban, mint Lackóval, akkor még valahogy fiatalabb voltam, és úgy gondoltam rossz dolgok mással történnek csak, velem semmiképp), iszonyatosan várom, hogy végre érezzem ahogyan mocorog, hogy megint lássam az ultrahangos vizsgálaton, és dehogynem agyalok, napjában ezerszer képzelem el, hogy milyen lesz vele az életünk. Amúgy a kétségeim és aggodalmaim, hogy hogyan működünk majd mint négy fős család, kezdenek szertefoszlani, valahogy tudom, érzem, hogy menni fog, hogy jó lesz és szép.

Lackó hozzáállása is kezd megváltozni, már nem tereli a témát, és a kezdeti egyértelmű "Nem kérsz kistesót" kijelentések helyét lassan átveszi a beletörődés, vagy inkább elfogadás. Minden részletet elmesélek neki, úgy értem azt hogy lesz kistesója, hogy most még apróka, hogy a hasamban van, és növekszik, hogy a doktor bácsival bekukucskáltunk hozzá, ő pedig egyre gyakrabban hajtja a fejét a pocakomra, vagy megpuszilja, vagy játékból bekrémezi. Ilyenkor meg persze még jobban várom, hogy nagyobb legyen a babucink, hogy reagáljon neki, mozogjon, rugdosson, hogy Lackó is érezze.

Egyszóval jó ez a második terhesség, nekem épp olyan szép, mint az első volt. És boldog vagyok, hogy ez is megadatott nekem. :)

Be nem áll a szája

Azért az olyan hihetetlen, hogy egy éve meg se járni, se beszélni nem tudott, most pedig jön- megy, intézkedik, és ami még meglepőbb, hogy be nem áll a szája. :)
Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy folyton beszél. A múltkor ebédnél már szinte könyörögtem egy kis csöndért, csak legalább amíg eszem, de persze nem hallgatott el a világ minden kincséért sem. :) Folyton kérdez: "Mi ez?" "Micsiáll?", és mindent vagy ezerszer ismétel el egymás után. :)
Mondtam már, hogy imádom? :)

Na meg még...

...azt is el kell mondjam, hogy ez az új szerelmem. Illetve Ő. :) Csak ámulok, meg bámulok, hogy emberek milyen eszméletlen kreatívak tudnak lenni, és ha újra kezdhetném az életem elvégezném az iparművészetit.

És szerintem ez a lány zseniálisan tehetséges. És bárcsak én is ilyen lennék, akár csak fele ennyi ötletesség is elég lenne. Mert meg tudok én bármit csinálni, azt hiszem ilyesmit is tudnék, de ebben az ötlet a lényeg, ami nekem nincs sajna. :( Úgyhogy én max koppintani tudok. :(

Ja, és...

...légyszi játszatok már!!! Én módosítom a szabályokat, nem kell, hogy blogja legyen annak aki játszani akar, meg ki se kell rakja a blogjára, ha van neki olyan. Na légyszi!!! Szeretnék ajándékot készíteni valakinek!! :))

Nem értem

Tényleg nem értem, hogy hogy van az, hogy minden nap rendet rakok, elpakolom az összes játékot, szétdobált ruhát, elmosogatok, felporszívózok, és másnap reggel mégis mindig arra ébredek, hogy egy kuplerájban élek, ahol halomban áll a szennyes, a mosatlan edény, és szétdobálva hevernek a földön a ruhák és a játékok. Felfoghatatlan.

Mindig azt magyarázom Gábornak, hogy az a rohadt nehéz az itthon ülő anyukák életében, hogy olyan, mintha semmit sem csinálnának, pedig dehogynem. És képzelje csak el, hogy milyen lenne, ha neki minden nap ugyanazt a munkát kéne megcsinálnia, mert valaki az éj leple alatt tönkretette amit előző nap megcsinált. Megfőzöm az ebédet és öt perc múlva semmi nincs belőle, kimosom a ruhákat de két nap múlva újra tele a szennyes tartó, renbekapom a lakást, de estére megint egy borzalom az egész. Néha olyan jó lenne leülni, és csak csodálni, amit megcsináltam. :)

Persze nem panaszkodom, csak nem értem. :)

Én is játszom, mert az jó móka :)

Na, én Reginél akadtam erre a kis játékra, és mivel szerintem ez két okból is jó muri, ezért úgy döntöttem csatlakozom (Az egyik ok, hogy imádok adni is és kapni is, a másik, hogy szeretek ajándékokat kézzel készíteni.) Mondjuk nekem összesen öt olvasóm van, ezért nem tudom lesz-e kommentelő, de azért megpróbálom, hátha. :)
Szóval a szabályok a következők:



1.Bárki játszhat, akinek blogja van.

2. Az első három ember, aki kommentet ír erre a bejegyzésre, ajándékot fog kapni tőlem, melyet saját magam készítek.

3. Ezt az ajándékot az elkövetkező 365 napon belül el fogom juttatni hozzátok.

4. Cserébe előre kell fizetni, úgy, hogy ezt a felhívást meghirdetitek a saját blogotokban

....

Ja, és ezt a számot tudjuk úgy nyomni Lackóval, hogy én mondom, hogy "I heard you say", ő meg vágja rá, hogy "heyhey". Imádom. :)

Miez???

Lackó meglát az erdőben egy nagy markolót. Felkiált:
-Mi ez???? Óóóó, Tényleg MIEZ!! :)

****

Lackó szerint a bácsik nem horgásznak, hanem forgásznak, és ezügyben hajthatatlan. :)

Cuki muki :)

Minden bizonnyal az én másodszülöttem lesz a legcukibb baba a világon! :) Legalábbis én máris imádom! :) Ma reggel volt szerencsém bekukkantani hozzá, és meg kell mondjam, hogy nagyon aranyos ahogy kalimpál a lábaival és karjaival! :)
Minden rendben vele, szépen növekszik, immár 54 mm. Szóval minden happy.

Nyaralás letudva!

Jelentem megjöttünk. Egy hetet töltöttünk Orfűn, Pécs mellett. Nagyon jó volt minden, sokat fürödtünk, de azért volt város nézés is (Pécs gyönyörű!).
Lackó kedvenc programja a szökőkútban pancsolás volt (Pécsett rengeteg szökőkút van, és bele is szabad lépni, senki nem szól miatta), és arra is rájöttünk, hogy gyermekünk rajong a keresztény rockért. (Ezt videóval is tudom bizonyítani, és meg is teszem, amint Gábor feltölti.)

Pár kép:

Vízidomár:

Ez meg mi a szösz lehet?

Kukuccs!

Szökőkútban:

"Hazsavisem kőt!"

Odanézz!

Ki korán kel... hamar bealszik :)

Sáskát fogott

Helyzet

Szóval, holnap egész nap pakolunk, aztán hétfőn irány Orfű! :) Egy hétig egész biztosan nem jelentkezem, éljen a nyaralás! :)

Amúgy jól vagyok, bár múlt kedden volt egy kis ijedtség, volt egy pici pecsételő barna folyásom, de úgy tűnik nincs semmi baj. Ha hazajöttünk a nyaralásból megyek a dokihoz, és akkor lesznek új infók a Pöttömről. :)

Addig is nyári nóta, hallgassátok:

Egy régi kedvenc

Azért van jó hír is

Méghozzá az, hogy egyre ritkábban van hányingerem. :)
Meg még például az is, hogy jövő héten megyünk nyaralni. :)
Arról nem is beszélve, hogy átaludtam egy egész éjszakát, reggel kipihenten és mosolygósan ébredtem, és rendbe kaptam a lakást is. :)