Érdekes

Annak, aki azt gondolja, hogy külföldön minden fenékig tejfel, kolbászból van a kerítés és minden gördülékenyen és olajozottan megy, annak kötelező ezt a blogot olvasnia. Én imádom, mert nagyon tetszik, hogy elfogulatlanul ír mindenről, valódi képet kapok a kinti életről, és Marcsi tényleg leírja mi az ami sokkal jobb kint, és mi az, ami mégis nálunk megy jobban. Mert bizony van olyan is.

Héjanász az avaron

Lackó és én mostanában olyanok vagyunk, mint Ady és Léda, a kapcsolatunkat a viharos szó jellemzi a legjobban. Szinte egész nap veszekszünk egymással, hol ő üt-vág, dühöng, toporzékol, dacoskodik, hol én könyörgök, érvelek, kiabálok, sírva üvöltök, hajamat tépem dühömben.
Aztán este, mikor megitta a tejcsijét, és én felemelem hogy betegyem az ágyába, szorosan a nyakamba fúrja az arcát, én meg ringatom, mint mikor egészen apró volt, és nincs más csak ő meg én,  és ilyenkor kitörlődik az egész napi kínlódás,  és csak a szeretem érzés marad.

Borzalom

Ha valami, hát akkor ez a vörös-iszapos katasztrófa tényleg rettenetes.
Úgyhogy aki tud, az szerintem most is segítsen, kalib leírta hogyan lehet. Itt olvashatjátok. Úgyhogy aki tud, az telefonáljon, ki tudja mi mikor szorulunk majd mások jóindulatára....Hajrá!

Ma sziporkázik

Futottam.Földönfutottam.
---------
Evés közben elmélkedik:
-Asziszem eléggé micsinálok.

A kis elfoglalt

Lackó: -Vegyük fel a cipőt anya!
Én: -Dehát zuhog kint az eső! Minek vennénk fel?
L.:-Hogy kimenjünk!
Én:-Kisfiam, mondom, hogy zuhog kint az eső. Mi a szöszt csinálnál kint?
L.-Hát a dolgomat. /Mert neki olyan is van ám! :)/

Ketteskéről

Tegnap voltam a 18. heti ultrahangon, minden rendben találtatott, a lurkó méretei épp megfelelnek a korának. Sajna nem derült ki a neme, így továbbra sincs neve szegénynek, de sebaj, majd lesz, ha eljön az ideje. :)
Én minden ultrahang után úgy érzem hogy kisfiú, bár szívem szerint kislányt szeretnék. Imádnék szép ruhákat venni neki, meg copfot csinálni, meg ilyenek. Amúgy a család boszorkányai (tesóm és anyósom) ezúttal nincsenek közös véleményen a gyermek nemét illetően, úgyhogy kíváncsian várom ki a nagyobb boszi. :) /Lackó érkezése előtt mindketten esküdni mertek, hogy kisfiú lesz, anyósom azt is előre megmondta, hogy 27-én fog születni, a tesóm meg a magzatvíz elfolyását prognosztizálta. :)/

Bizarr érzés

Viszket a nadrágom.

:DD

:)

Lackó valami szöszt talál, azt mutogatja nekem:
-Anya mi ez?
-Nem tudom Lackó, innen nem látom, szerinted mi lehet?
-ööööö, jagasztó péjdául.

Család lettünk

Nem tudom mikor, és hogyan történt, azt sem, hogy miért épp most, de az elmúlt pár napban azt éreztem, hogy végre igazi CSALÁD vagyunk mi hárman (vagy négyen?), és ez nagyon jó.
Jó velük család lenni. Eddigi életem legnagyobb boldogsága. :)

Happy End

És végre megvan, újra az ujjamon. Boldogság :)